Magyarország · Részvénytársaság

A részvénytársaság közgyűlése és szervezete

Ptk. Harmadik Könyv · 3:268. §-tól 3:292. §-ig, 3:323. § és 3:324. §

A közgyűlés összehívásának határideje attól függ, hogy a társaság zártkörűen vagy nyilvánosan működik. A nyilvános társaságnál ehhez honlapon való közzététel és külön, korábbi határidőhöz kötött adatközlés is társul.

A szervezeti követelmények szintén különböznek. Az igazgatóság, az igazgatótanács, a felügyelőbizottság és az auditbizottság létszámára és összetételére a törvény olyan szabályokat ír, amelyektől való eltérés semmis.

Zártkörűen működő részvénytársaságnál a közgyűlést a kezdőnapját legalább tizenöt nappal megelőzően, a részvényeseknek küldött meghívó útján kell összehívni (3:271. § (1)). Nyilvánosan működő részvénytársaságnál a meghívót a kezdő napot legalább harminc nappal megelőzően a társaság honlapján kell közzétenni (3:272. § (1)). A nyilvánosan működő társaság a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal a honlapján nyilvánosságra hozza a részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat, a napirendi előterjesztéseket és a határozati javaslatokat (3:272. § (3)). Az igazgatóság nyolc napon belül köteles összehívni a közgyűlést, ha a saját tőke veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, ha a saját tőke a törvényi minimum alá csökkent, ha fizetésképtelenség fenyegeti a társaságot, vagy ha a vagyon a tartozásokat nem fedezi (3:270. § (1)).

A megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető hitelesít (3:274. § (1) és (2)). A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni a törvényben felsorolt tartalommal (3:278. § (1)), és az igazgatóság köteles a jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet megőrizni (3:278. § (3)). A nyilvánosan működő társaság igazgatósága a jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet a közgyűlés befejezését követő harminc napon belül köteles benyújtani a nyilvántartó bíróságnak (3:278. § (4)). A nyilvánosan működő társaság a közgyűlésen hozott határozatokat köteles a honlapján nyilvánosságra hozni (3:279. § (1)).

Az igazgatóság három természetes személy tagból áll, és semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely ennél kevesebb tagú igazgatóságot ír elő (3:282. § (1)). Az igazgatóság legalább évente egyszer a közgyűlésnek, felügyelőbizottság működése esetén legalább háromhavonta a felügyelőbizottságnak jelentést készít (3:284. § (1)). Az igazgatótanács legalább öt természetes személy tagból áll (3:286. § (1)), és tagjainak többsége független személy kell legyen (3:286. § (2)). Nyilvánosan működő részvénytársaságnál kötelező auditbizottságot létrehozni, amely legalább három tagból áll, és legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie (3:291. § (1), (2) és (4)).

Az eszköz először azt kérdezi, hogy a társaság zártkörűen vagy nyilvánosan működik, és onnantól csak a rá vonatkozó határidőket kéri. A közgyűlés dokumentumait, a honlapon való közzétételt és a nyilvántartó bírósághoz való benyújtást tételesen ellenőrzi. Ezután a szervezet összetételét veszi sorra, az auditbizottság szakképesítési követelményével együtt.

Ezt a helyzetet a csomag alábbi fájljai fedik le HU-COMPANY

• Fájl 38 · A részvénytársaság közgyűlésének összehívása
• Fájl 39 · A közgyűlés megtartása: részvétel, jegyzőkönyv és közzététel
• Fájl 40 · A konferencia-közgyűlés
• Fájl 41 · Az igazgatóság, az igazgatótanács és a társaságirányítási jelentés
• Fájl 42 · A részvénytársaság felügyelőbizottsága, auditbizottsága és könyvvizsgálója
• Fájl 49 · Az egyszemélyes részvénytársaság és a minősített többséggel rendelkező tag

A ComplianceSME figyeli a Ptk. Harmadik Könyvét, és a frissítő fájlokat a tagságon keresztül adja ki, így nem elavult változattal dolgozik. Tagság

Vissza a magyar könyvtárhoz →